BEVEZETÉS

Az államszocializmus időszakában végbement erőltetett iparosítás nem csak gyármonstrumokat szült, hanem teljesen új városokat is. Oldalunk ezek építészetével foglalkozik. Ebben a korban igazi mintavárosok létrehozása volt a cél: a szocialista rendszer nem sajnálta az erőforrásokat, hogy a saját társadalomfelfogását tükröző épített környezetet teremtsen. Ezek szinte kivétel nélkül kiemelt beruházásoknak számítottak, sok pénzt költöttek rájuk, tervezőik... Bővebben →

Kiemelt bejegyzés

EISENHÜTTENSTADT, az NDK első szocialista városa

EISENHÜTTENSTADT, az egykori NDK „első szocialista városa” talán legérdekesebb mementója a keletnémet tervszerű városépítés 40 évének. Külföldi szocialista új városokat bemutató sorozatunk első részeként a mi Dunaújvárosunkhoz nagyon hasonló történetű és karakterű „acélvárosba” látogattunk el. A város Berlinből autóval bő egy óra alatt könnyen megközelíthető, különös időutazásban részesül az, aki rászán egy délutánt a felkeresésére.... Bővebben →

KAZINCBARCIKA: egy szocialista város második élete I.

KAZINCBARCIKA, a hazai vegyipar fellegvára ma talán a legprosperálóbb település szocialista újvárosaink közül. A város viszonylag szerencsésen élte túl a rendszerváltozást követő gazdasági összeomlást, átmeneti mélypont után gyorsan magára talált és hamarosan újra a fejlődés útjára lépett. A sikerhez nem csak az járult hozzá, hogy a város legnagyobb munkaadója, a vegyi kombinát – szemben sok... Bővebben →

VÁRPALOTA: a város és a táj harmóniája II.

VÁRPALOTA újjáépítésének második ütemében a várat körülvevő dombokon létesültek a korábbi, nagyrészt értéktelen városszövet helyén új beépítések. A változatos terepadottságok az épülettömegekkel való fokozott játékra késztették a tervezőket, amelynek eredményeként egyedülállóan sokszínű városkép alakult ki. A korabeli sajtó így indokolta a területen a beépítés cseréjének szükségességét: ”A lakások építésénél elsősorban a város központi részének kiépítése... Bővebben →

VÁRPALOTA: a város és a táj harmóniája I.

VÁRPALOTA, a nagymúltú bányásztelepülés egyike a legszebb fekvésű városainknak. A szocialista új városok építésének különleges példája, amikor is a meredek dombok és alábányászott területek szorításában fekvő település arra kényszerült, hogy a létesülő új városszövetet jelentős részben a meglévő helyén építse fel. A speciális adottságok érdekes urbanisztikai kísérletezést eredményeztek, amelynek nyomán a hazai szocreál egyik legkompaktabb,... Bővebben →

DUNAÚJVÁROS: moderntől modernig a szocreálon át II.

DUNAÚJVÁROS főtere – legtöbb szocialista új városunkéhoz hasonlóan – csak megkésve, sok évvel a város alapítása után nyerte el mai formáját. Egy reprezentatív köztér kialakításánál és az adminisztratív funkciók méltó helyre költöztetésénél sokkal sürgősebb feladat volt ugyanis a városba áramló tömegek lakhatásának biztosítása, így a főtér kialakítása bizony jó pár évet váratott magára. Időközben persze számos terv... Bővebben →

SALGÓTARJÁN modern belvárosa – egy korszak büszkesége II.

SALGÓTARJÁN modern városközpontjának legismertebb része – a Karancs Szálló, a Művelődési Ház és a Pécskő Üzletház épületegyüttese – az 1960-as évtized folyamán épült fel. Ez a városépítészeti együttes a hetvenes években valóságos zarándokhelye volt az építészhallgatóknak, és az államszocializmus időszaka alatt külföldi delegációknak is sokszor mutogatták mint egy mintaváros központját. Kevésbé közismert, de építészetileg legalább ilyen értékes... Bővebben →

OROSZLÁNY: egy középkori város az 50-es évekből I.

OROSZLÁNY városként a második világháború utáni erőltetett iparosításnak és a közelben felfedezett barnaszénkészletnek köszönheti létét. A lényegében zöldmezős beruházásként kiépülő új bányásztelepülés egy olyan időszakban válhatott várossá, amikor számos sokkal nagyobb múltú, határozottan urbánus karakterű településünk - mint például Sárvár, Balatonfüred, Sárospatak, Szigetvár, Szarvas vagy Gödöllő - csak nagyközség lehetett. Oroszlány elődje, a Vértes lejtőjéhez települt kisközség zsákfaluként... Bővebben →

DUNAÚJVÁROS: moderntől modernig a szocreálon át I.

DUNAÚJVÁROS, „hazánk első szocialista városa” szinte teljes egészében a tervezőasztalon született, és úgyszólván egyetlen hatalmas zöldmezős beruházásként valósult meg pár évtized leforgása alatt. Igazi mintavárosnak épült, ebből adódóan városképe minden más városunkénál jobban tükrözi a szocialista ideált. Bár az ideológia azóta eltűnt, a város ma is él: sétánk során az elmúlt 60 évben bekövetkezett változásokat... Bővebben →

SALGÓTARJÁN modern belvárosa – egy korszak büszkesége I.

SALGÓTARJÁN kitüntetett helyet foglal el a magyar városok között: egyetlen közepes nagyságú városunk, amelynek új központját a régi belváros helyén, az épületállomány fokozatos cseréjével építették fel. Évtizedek alatt, előrelátó tervezés és nagyszerű építészek közös munkájának eredményeképpen alakult ki az új belváros, amelynek építészeti minőség tekintetében hazánkban kiemelkedően magas színvonaláért Salgótarján már 1968-ban Hild-díjat kapott, elsőként... Bővebben →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑